Hangzatos kifejezés. De vajon tudjuk-e mit jelent. Mit gondolunk erről? Milyen lehet az az élet, amelyet szívből élünk? Van különbség a mostanival szemben? Jobb lenne úgy az életünk? Mernénk változtatni? Fel mernénk adni az eddigi megszokásainkat, azért, hogy szív útjára lépjünk? Elég bátrak vagyunk ehhez?
Mi lenne, ami motivál minket egy ilyen változásra? Nyilvánvalóan az, ha ettől jobbá válik az életünk. Milyen területen? Bármely, vagy akár minden területen. Akkor éri meg igazán a változtatás. Talán az is kimondható, hogy nem nagyon lehet két üzemmódot egyszerre üzemeltetni. Vagy szívből élünk, vagy elméből, vagy… Szóval válasszuk a szív útját! Nézzük miért!
Sok esetben felmerül bennünk egy nagyon fontos kérdés. Sok esetben? Szinte minden pillanatban, ha nem is vesszük észre, ugyanis az életünk nem más, mint döntések sorozata. De míg egyes döntéseket körültekintően hozunk meg, megfontolva, sokat gondolkodva, úgy másokat úgy hozunk meg, hogy észre sem vesszük, tudatunkban fel sem merül, mégis döntünk, szinte folyamatosan. De maradjunk azoknál a helyzeteknél, amelyek jelentősebbek és bennünk is felmerül, hogy döntéshelyzetben vagyunk és lehetőség szerint a legjobb döntést szeretnénk meghozni. Mi ilyenkor a teendő?
Mérlegelni szoktunk. Átgondoljuk, mi lehet a legjobb, a legcélszerűbb megoldás. Ötleteket mérlegelünk, gondolunk át. Miközben a megoldás igen egyszerű. A jó megoldást érezzük magunkban. Pontosan tudjuk, érezzük, mi a helyes, mit lenne jó tenni. Van, aki a szívében , van, aki pedig a gyomrában érzi ezt. Érezzük és mégis keresünk tovább, pedig egyszerűbb lenne választani amit érzünk. Igen ám, de van egy kis baj a megérzett helyes megoldással. Mégpedig az, hogy általában egy nagyobb nehézség is az utunkba kerül, ha ezt az utat választjuk. Komoly nehézség.
Így aztán keresünk egy másik, majdnem olyan jó érzést adó, de mégis könnyebb utat ajánló és biztos eredménnyel kecsegtető megoldást, utat. Van ilyen, de az soha sem a jó döntés útja, hanem csak egy nem is olyan rossz megoldás. Egy dolgot elfelejtünk. Mégpedig: Ha valaki felvállalva a nehézséget, dönt és elindul a helyes úton, ő érte összefog a világ, és a nagy nehézségű feladat eltűnik, vagy nagyban megkönnyebbül a feloldása. Isten megsegít minket.
Így aztán bátran választhatjuk a helyesnek érzett, nehézséggel és kétes kimenetellel kecsegtető döntést, utat, mert végig tudjuk járni Isteni segítséggel. Nos, találtunk egy igazán komoly, a szív útjához kapcsolódó előnyt. Mégpedig, hogy segít a számunkra helyes döntés meghozatalában. Mivel pedig folyamatos döntés állapotában vagyunk, így ez az előny nem elhanyagolható, sőt talán elég is kell legyen a választáshoz. A félelem pedig mely szerint nem biztos, hogy sikerül, vagy nem biztos, hogy nekünk ez jó lesz a végén, egy olyan nehézség, amely legyőzése a fentiek tükrében biztos, ha döntünk és elindulunk az úton.
Tovább gondolva és figyelembe véve azt a felosztást, amit én alkalmazok, a létezésünk három részre osztható. 1. a tudatos énünk, 2. a tudatalattink, és 3. a tudat mögöttink, azaz az Isteni énünk, amely sérthetetlen és mindentudó lényegünk. A tudatos énünkkel könnyen találkozunk, hiszen főleg vele azonosítjuk önmagunkat. A tudat alatti az egy ismert kifejezés, a nem tudatos dolgokat szokták alatta érteni. De én ezeket is kettéválasztom, a tudat alattira és a tudat mögöttire.
Tudat alatti az a megszokások összessége. Ide tartozik minden olyan, amit már megszoktunk és rutinból, zsigerből végzünk. Sajnos, amit megszokunk, azt megszeretjük. Így itt sok olyan szokás is található, amely számunkra egyáltalán nem hasznos, sőt, de mivel megszoktuk és megszerettük, ragaszkodunk hozzájuk. Ez sok nehézséget okoz nekünk az életünkben. Az ilyen tetteket, mintákat, döntéseket célszerű tudatosítani, és ha az előnyük számunkra lejárt, akkor érdemes ezekről a szokásokról lejönni, tőlük megszabadulni.
A tudat mögötti az egy teljesen más dolog. Ő az Isteni énünk. Ő az, aki igazán mi vagyunk, a LÉNYEGÜNK. Segíti az életünket. Segít felismerni a jeleket, értelmezni azokat. Sugallatokkal bombáz minket, hogy mikor, mit, merre tegyünk. Jótanácsokkal lát el minket. Élethelyzeteket hoz létre, hogy segítsen… Van azonban egy rossz tulajdonsága is. Igen halk szavú, csendes. Így a sugallat meghallásához csendre van szükség és megfelelő figyelemre. Éppen úgy, mint a helyzetek értelmezéséhez. Figyelni kell nagyon. Eleinte jobban, majd később kialakul bennünk a spontán folyamatos figyelem, mintha egyik szemünket folyamatosan “rajta tartanánk”. Ha ez működik, életünk legnagyobb segítségével tudunk élni!
Fontos ez nekünk nagyon, mert Ő, azaz mi magunk, aki teljesen személyre szabott jótanáccsal tud ellátni minket, tudjuk ellátni magunkat. Mintha lenne egy okosabb, mindent felülről látó énünk, jóbarátunk, testvérünk, aki nincs elveszve a játszmáinkban, aki nem függ megszokásainktól, a környezetünktől, nem hordozza a szülői mintákat… Szóval a leges legjobb segítőnk! Ő, kik mi magunk vagyunk. Ugyan van, aki a tőle származó sugallatot, ténylegesen hallja, megfogalmazva, de a többség csak érzi az útmutatást. Ez az érzés jelentkezik a szívben, vagy annak környékén. Az Ő segítsége a szív szava! Az útmutató, amit követni érdemes. Ugyanis mint említettem, ő nem gondol rólunk valamit és véleményez. Nem arra gondolt, mi lenne, ha kipróbálnád… Ő nem egy tuti módszerben hisz, mint a tanácsadók többsége, hanem a belőled, az Isteni lényedből fakadó bölcsesség, aki tisztában van azzal miért jöttél ide a földre, mi a célod, átlátja helyzeteidet, lehetőségeidet és mindezek függvényében segít Téged, személyre szabottan az úton. Csak Neked, csak most, speciálisan… 🙂
Én azokat a segítői módszereket tartom sokra, amelyek nem megoldják a problémádat, hanem segítenek kialakítani egy gondolkodásmódot, amelyet alkalmazva közelebb jutsz a tudat mögötti énedhez, az Isteni részedhez, képessé tesz az ő útmutatásának a használatára. Megtanítanak vele együtt élni úgy, hogy az életutadat végig járd a lehető leghatékonyabb módon, sok örömmel, megelégedéssel, boldog pillanatokkal! Akik utat mutatnak, úgy hogy lehetőséged legyen azt az irányt a Te specialitásaiddal megtöltve, saját helyzetedre és személyiségedre alakítva, a Te módodon követni, az Isteni rend szerint, hogy örömöd is legyen benne, megelégedésedre.
Amikor 3 barátommal kitaláltuk a MAGYART-ot, majd sokak segítségével megvalósítottuk, akkor is ez vezérelt, éppen mint a Lélekszerelés módszerének kialakításakor és most is az Élj szívből fesztivál megvalósításakor. Reményeink szerint olyan előadókat hívtunk meg, akik olyan információkkal, tudással látnak el minket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felismerjük a kereteket, a szabályokat, amelyek mentén működik a világ. Olyanokat, akik életükkel mutatnak példát, hogyan is lehet a szív útját járni. Olyanokat, akik ehhez keretmódszereket, útmutatókat, lehetséges módszereket tudnak adni, azért, hogy kialakíthasd a Te megoldásrendszeredet. Egy olyan rendszert, amely eredményes.
Nem titkolt célunk az is, hogy a saját módszerem, a Lélekszerelés is nagyobb teret kapjon, többen megismerjék, hiszen szerintem ez egy szuper, pontos és gyors módszer a megoldásokhoz, a változáshoz, a változtatáshoz. Egy olyan módszer, amely a mondás szerint jár el: “SEGÍTS MAGADON AZ ISTEN IS MEGSEGÍT!” Utat mutat, gondolkodásmódot ad, MÓDSZERT, amit alkalmazva könnyebbé válik az életed. Feltételezi a saját munkát, a közös cselekedeteket, amely mentén kialakul a végeredmény, a megoldás. Segít felismerni, rácsodálkozni, átlátni, majd dönteni és megoldani az adott helyzetet.
A fentiek függvényében szerintem nem kérdés, hogy érdemes a szív útját járni! Érdemes szívből élni! Talán egy kis kedvet csináltam a fesztivál meglátogatásához is. Fontos tudni, teljes megoldás nem biztos, hogy mindenkinek megadatik a rendezvényen, de útmutatást, a merre induljak, hogyan kezdjem, miket tehetek, kérdésekre biztosan talál, aki akar.
Érdemes a szív útját járni, a magunk döntéséből, csendben figyelve, meghallva a sugallatot, vagy akár velünk együtt is az Élj szívből fesztivál segítségével!
Válj azzá aki lehetnél!